Plósz Mihály és Árvai Zoltánné Wágner Ella is egyike azon keveseknek, akik visszatértek a málenkij robotból. 15 napig utaztak a vagonokban, enni sem kaptak ez idő alatt.
A kiállítást dr. Pajtók Gábor kormánymegbízott, Morvai János káli polgármester és Vízkeleti György, a kompolti Német Önkormányzat elnöke nyitotta meg. A köszöntők után a helyi általános iskolások emlékeztem meg előadásukkal a második világháború áldozataira.
A kényszermunkára elhurcoltak emlékére nyílt különleges vagonkiállítás a ceglédi vasútállomáson. Az úgynevezett Lágerjárat azt mutatja be, milyen embertelen körülmények között kellett utazniuk és dolgozniuk a német származásúaknak, német nevűeknek, és a civil lakosságnak. Mai napig nincs pontos adat, hogy a második világháború végén hány ártatlan embert hurcoltak el. Az emlékkiállítás a vidéki városok közül elsőként Ceglédre érkezett. 
Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=IuE0SrEI-kQ
Adás: 2016. 03. 21. Híradó – CTV
A kényszermunkára elhurcoltak emlékére nyílt különleges vagonkiállítás a ceglédi vasútállomáson. Az úgynevezett Lágerjárat azt mutatja be, milyen embertelen körülmények között kellett utazniuk és dolgozniuk a német származásúaknak,német nevűeknek, és a civil lakosságnak. Mai napig nincs pontos adat, hogy a második világháború végén hány ártatlan embert hurcoltak el. Az emlékkiállítás a vidéki városok közül elsőként Ceglédre érkezett.
Lágerjárat címmel utazó vagonkiállítással emlékezik meg az 1944 végén és 1945 elején a Szovjetunióba deportált politikai foglyokról és kényszermunkásokról a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre.
A Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre −a Szovjetunióba hurcoltak emlékéve alkalmából − egy utazó vagonkiállítással adózik a második világháború végén Magyarországról szovjet kényszermunkatáborokba, „Málenkij robot” -ra vitt emberek emlékének. 1944. december 22-én, a szovjet katonai parancsnokság 0060-as számú parancsa rendelkezett közmunkák megszervezéséről és elvégzéséről a megszállt területeken. A parancs először elrendelte az összes német származású munkaképes személy mozgósítását, majd válogatás nélkül hurcolták el az ártatlan civil lakosságot a GUPVI lágerekbe.
Kitelepítések: Nem szabad elfelejteni
(1946. január 19.)
Pécsi Hírek
XIV. évfolyam – 5. szám
2016. Február 8.
8. oldal
Az áldozattá válás folyamatának feldolgozása az utókor felelössége – jelentette ki a magyarországi németség 70 évvel ezelött kezdödött kitelepítéséröl az Emberi Eröforrások Minisztériumának kultúráért felelös államtitkára Pécsen
„25 éves a Német Kör”
kiállítás & előadássorozat
„A kitelepítés 70. évfordulója – Egy kultúra eltűnése, átmentése”
nemzetközi konferencia
A Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre (Német Kör) 2016. január 28.-án ünnepelte megalakulásának 25 éves évfordulóját. Ez alkalomból és a Kárpát-medencei németség kiűzetésének 70. évfordulójára emlékezve került megrendezésre a „A Kárpát-medencei németség II. világháború utáni és mai érték- és hagyományőrzése” című két napos nemzetközi nagy-rendezvény Pécsett, a Hotel Palatinusban.
2016. január 29.-én, a rendezvény fővédnöke Dr. Hoppál Péter, kultúráért felelős államtitkár nyitotta meg a „25 éves a Német Kör” kiállítását és „A kitelepítés 70. évfordulója – Egy kultúra eltűnése, átmentése” elnevezésű nemzetközi konferenciát. Az államtitkár szavaival megerősítette, hogy nem szabad elfelejtkezni a 45 utáni történésekről, és üdvözölte a Német Kör kezdeményezését.
Szeretettel hívunk minden kedves érdeklődőt
Biczók Sándor: Katonaidőm emlékei 1944 – 1947 c. könyv bemutatójára.
A Türr István Múzeum kiadványa a második világháború katonáit és az orosz hadifogságba kerültek életét és mindennapjait mutatja be egy bajai át- és túlélő visszaemlékezéseinek közlésével.
Biczók Sándor tanár két visszaemlékezést írt: az egyiket a szövetséges légierő által végzett, a Dunát érintő aknásításról, illetve az aknamentesítésről, azok közelmúltig ható következményeiről; a másikat 1944 decemberében orosz hadifogságba kerüléséről, a hadifogolytáborok életéről, a túlélés lelki és fizikai módszertanáról.
Üdvözlettel:
Merk Zsuzsa
Katt a képre a nagyításhoz
