Oroszföldön meggyötörve című kiállatás

A Janus Pannonius Múzeum közel 15 éve kiemelt kutatási területeként tartja számon a “málenkij robot” témáját. 2009 óta több bel- és külföldi időszaki kiállításon emlékezett meg az elhurcoltakról, bemutatta a gyűjteményében lévő tárgyakat, dokumentumokat, fotókat, emellett kiadványokban adta közre kutatásainak és gyűjtéseinek eredményét.
A “málenkij robotra” hurcolások 75. évfordulója kapcsán 2020. január 19-én nyílt meg a Baden-Württemberg tartományban található Gerlingenben a JPM által rendezett Idegen ég alatt – Oroszföldön meggyötörve c. kiállítás, amely a szovjet kényszermunkára hurcolt polgári személyeknek állít emléket korabeli tárgyak, fotók, dokumentumok és multimédiás eszközök segítségével. A kiállításban a múzeum gyűjteménye mellett magánszemélyektől kölcsönzött tárgyak is láthatók.

A kiállítás kurátora: W. Müller Judit a JPM igazgatóhelyettese, a Gulág-és Gupvi kutatók Nemzetközi Társaságának tagja.
A kiállítás egy hónapig várja a látogatókat.
A megnyitón részt vett a Német Kör elnöke, Matkovits-Kretz Eleonóra is.

Einladung 19.01. Malenki Robot_page-0001Einladung 19.01. Malenki Robot_page-0002

Otto Heinek díjat kapott Dr. Márkus Beáta

Otto Heinek díjat kapott Dr. Márkus Beáta is.

Deportation deutschstämmiger Zivilisten aus Ungarn in die Sowjetunion 1944/45 (A német származású civilek Szovjetunióba deportálása 1944/1945) – ezt a címet viseli Márkus Beáta doktori munkája. A mecseknádasdi fiatal tudós kutatóként, egyetemi oktatóként és magánszemélyként is 9 éve részletesen foglalkozik a magyarországi németek történetével és kultúrájával. Tavaly májusban védte meg a disszertációját, és ezzel karrierje egy kutatómunkában, konferenciákban, előadásokban, emlékrendezvényekben és publikációkban gazdag időszakát zárta le. A következő lépés a munka német- és magyar nyelvű kiadása, illetve a kész projekt eredményeinek ismertetése bel- és külföldön. A célcsoportok e tekintetben a tudományos világ tagjain kívül a laikusok és a fiatalok, mivel a témát élénk nyilvános érdeklődés övezi, és identitásformáló hatása van.
Márkus Beáta más tudományos projektekben is közreműködik, további tervei között szerepel a német kisebbség két világháború közötti, tabusított történetének feldolgozása is – elsősorban a Volksbildungsverein és a Volksbund működésének hatása érdekli a faluközösségekre, illetve a Waffen-SS sorozások. A cél az események feltárása, és egy őszinte, nyílt szembenézés a múlttal.
A PTE Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában Alapítványi Tanszék tanársegédjeként a díjazott törekszik rá, hogy a hallgatókat is megnyerjen hasonló témáknak, hogy ők is hasonló kutatásokat kezdjenek meg és ezáltal saját identitásukat elmélyítsék.

Szívből gratulálunk a kitüntetéshez!

facebook_1578855054469

Den Otto-Heinek-Preis erhielt auch Dr. Beate Márkus.
„Deportation deutschstämmiger Zivilisten aus Ungarn in die Sowjetunion 1944/45“ – diesen Titel trägt die Doktorarbeit von Beate Márkus. Die aus Nadasch stammende junge Wissenschaftlerin befasst sich als Forscherin, Universitätsassistentin und Privatperson seit 9 Jahren eingehend mit der Geschichte und Kultur der Ungarndeutschen. Im Mai des vergangenen Jahres verteidigte sie ihre Dissertation, und schloss somit eine an Forschungsarbeit, an Tagungen, Vorträgen, Gedenkveranstaltungen und Publikationen reiche Phase ihrer Laufbahn erfolgreich ab. Nun steht die deutsch- und ungarischsprachige Veröffentlichung der Dissertation und die Bekanntmachung der Ergebnisse des fertigen Projekts im In- und Ausland an. Zielgruppen hierbei sind – gerade, weil das Thema reges öffentliches Interesse genießt und identitätsstiftend wirkt – vor allem Laie und Jugendliche.
Frau Dr. Márkus ist auch an weiteren einschlägigen wissenschaftlichen Projekten beteiligt, und plant gleichzeitig, die tabuisierte Geschichte der Ungarndeutschen in der Zwischenkriegszeit zu erforschen – vor allem die Tätigkeit des Volksbildungsvereins und des Volksbundes in Dorfgemeinschaften, sowie die Rekrutierungen in die Waffen-SS. Ihr Ziel ist die Aufklärung und die ehrliche, offene Vergangenheitsbewältigung.
Als Assistentin am Stiftungslehrstuhl für deutsche Geschichte und Kultur im Südöstlichen Mitteleuropa der Universität Pécs ist die Auszuzeichnende bestrebt, auch Studierende für diese Themen zu sensibilisieren, sie zur Forschungsarbeit zu ermutigen, und dadurch ihre ungarndeutsche Identität zu stärken.

Herzlichen Glückwunsch zur Auszeichnung!

Örökségklub 2.rész – Rozs András

Örökségklub logo

2019. Október 4-én 16:00-kor kezdetét veszi az örökségklub 2. része, amin Rozs András fog előadni.

Az előadás címe:
A német lakosság betelepedése Pécsre a középkorban és a korai újkorban
Időpont:
2019. október 04. – 16:00 – 16:30
Helyszín:
Német Kör iroda (7621 Pécs, Rákóczi út 55.)

Téma, rövid összefoglaló:
Pécs a Dunántúl legjelentősebb polgárvárosa volt már a középkorban, majd a koraújkorban, a török kiűzésétől, a 17. század végétől, valamint az újkorban és a modern korban, a 20. század közepéig. A város lakossága nagy részben német származású, illetve német nyelvű, nemzetiségű volt. Az előadás előbb Pécs népességét mutatja be a középkori évszázadokban. A latin nyelvű források szerint a vendég telepesek Nyugat-Európából érkeztek. Németalföldről flamandok és vallonok, Itáliából olaszok. A pécsi polgárok és vendégek a pécsi püspök és a székeskáptalan jobbágyai voltak, de az egyházi földesúri függés ellenére viszonylagos önállósággal rendelkeztek. A 14. század közepétől egy jelentős német bevándorlás történt. A 14-15. század fordulójára a német lakosok alkották a Pécs városi társadalom legnépesebb és legnagyobb gazdasági súllyal rendelkező rétegét. A Pécsett megtelepedett német polgárok elsősorban kereskedők voltak. A legtöbben közülük Bécsből érkeztek. A pécsi német polgárok a középkori Pécs Német utcájában laktak. A németek a város vezetéséből is kivették a részüket. A város bírája többször a német polgárok közül került ki. A pécsi püspökök és a karmelita rend tagjai közül többen németek voltak, a pécsi egyetemet alapító Koppenbachi Vilmos püspökkel együtt. A 16. században a pécsi főbírói tisztet Schreiber Farkas töltötte be, az előadó bemutatja az ő országosan is jelentős tevékenységét.
Az előadás második részének témája Pécs város török utáni újranépesedése, valamint a német lakosság betelepedése. Az előadó ismerteti az 1697-től 1746-ig vezetett Pécs városi polgárkönyvet (Burgerbuch), melynek bejegyzéseiből tudjuk az e korszakban Pécsre betelepedett német nyelvű polgárok származási helyét, számát, százalékos arányát, foglalkozását. Végül az előadó kimutatást készít Pécs város német származású és nevű bíróiról és más tisztségviselőiről (1697-1707), valamint példákat mutat be a német polgárokra vonatkozó német nyelvű bejegyzésekből.

Kérek mindenkit, hogy a részvételi szándékát előre jelezze az alábbi elérhetőségek egyikén:
E-mail: nemetkor@gmail.com
Tel.: +36 72/787-096

Mindenkit szeretettel várunk!

Filmklub logo

Az előadás után kezdetét veszi 16:35-kor a Filmklub, a múltkor elmaradt “Hazajöttem az orosz fogságból” című dokumentum film lesz megtekinthető a 16:35-kor kezdődő vetítésen.

A film témája:” Észak-Erdélyben 1944. őszén legkevesebb 20.000, ezen belül Kolozsvárról 5000 magyar katonaként feltüntetett civil fiút és férfit hurcoltak el a Szovjetunióba kényszermunkára. Számítások szerint az 1944 őszén elhurcolt erdélyi magyarok majdnem egyharmada, mintegy 5000- 6500 fő, ezenbelül 1600-1800 Kolozsvárról elhurcolt pusztult el a többéves fogságban. A filmben a túlélők mesélnek a fogságról, a lágerekben töltött évekről.”