Vajdaság, Zombor – Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek! – Ötnapos szerbiai emlékút

Ötnapos emlékút

ZOMBOR – 

Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek! címmel ötnapos szerbiai emlékutat szervezett a Magyarországi Németek Pécs – Baranyai Nemzetiségi Köre. Az első helyszín Zombor volt.

 ...

Forrás: RTV Hír-TV (online) | Vajdaság Hírek

Novemberi szolyvai megemlékezés

A GUPVI-GULAG EMLÉKÉVNEK SZENTELT KÁRPÁTALJAI RENDEZVÉNYEK

Az előzetes program helyi szervezői:
A Szolyvai Emlékparkbizottság,
a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége,
a Kárpátaljai Magyar Művelődési Központ

2015. NOVEMBER 20. PÉNTEK, BEREGSZÁSZ, EURÓPA-MAGYAR HÁZ.

70 éve történt… Megemlékezés a sztálinizmus kárpátaljai áldozatairól.
Nemzetközi emlékkonferencia a Szolyvai Emlékparkbizottság szervezésében a KMMI közreműködésével.

· Nemzetközi emlékkonferencia

· Kiállítás.

· Könyvbemutatók.

· Dokumentum filmbemutató.

Continue reading

Hetven éve kezdődött a „málenkij robot”

Szepsi/Tornagörgő. Hetven éve kezdődött a „málenkij robot”. A felvidéki magyaroknak és németeknek is jutott bőséggel a szovjetek keserű kenyeréből. 1945- ben a kényszermunka-táborokba elhurcoltak számát a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma 7 497 személyben határozza meg míg a felvidéki szlovák és magyar történészek 60–120 000 főről beszélnek. A csehszlovákiaiak általában tovább voltak kint mint a más országbeliek, mert Csehszlovákia lemondott minden hadifogolyról, málenkij robotosról, deklarálva, hogy nekik semmilyen követelésük nincs Szovjetunióval szemben. A málenkij robotra elhurcolt felvidékiek 3 és 6 év közötti időt töltöttek kényszermunkatáborokban.

forrás: hirek.sk

Loading the player…

Forrás: hirek.sk

A malenkij robot 70. évfordulójára emlékeztek Szepsiben

Hetven éve, 1945. február 21-22-én a többször is kihirdetett és fenyegetésekkel teli felhívás hatására gyalog indultak el a Bódva-völgyi magyar férfiak Kassára, a szovjet katonai szervek által irányított „háromnapos munkára”, ahogyan a kísérő katonák mondták, a „malenkij robot”-ra “.

Continue reading

Trauma és tabu konferencia: Gulyás: a polgári Magyarország ne…

Gulyás: a polgári Magyarország nem képzelhető el emlékezés nélkül

 

“A polgári Magyarország nem képzelhető el anélkül, hogy emlékezzünk és emlékeztessünk a diktatúra áldozataira, a málenkij robotra elhurcoltakra, a kényszermunkatáborokban életüket vesztettekre vagy az ’56-os forradalom vérbefojtásának áldozataira – emelte ki az Országgyűlés alelnöke az Országházban rendezett emlékkonferencián.”

Continue reading

Trauma és tabu konferencia: Rogán: a kommunista veze…

Rogán: a kommunista vezetők mind felelősséggel tartoznak a gulágért

 

“A kommunista vezetők mind felelősséggel tartoznak a gulágért, ezért nem engedhetjük, hogy bármely intézmény Magyarországon egy kommunista nevét viselje – mondta a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője szerdán, a budapesti gulágemlékműnél, hangsúlyozva: nem engedhető meg a bűn relativizálása és bagatellizálása.”

Rogán Antal a kommunizmus áldozatainak emléknapján kiemelte: a bűnöket nem az orosz nép, hanem a kommunisták követték el. Szerinte a kommunista egyenlőség eszméje egyedül a lágerekben valósult meg hiánytalanul, az egyenlő és boldog emberek társadalmát nem hozta el.

Continue reading

Trauma és tabu konferencia: Schmidt: a diktatúra ….

Schmidt: a diktatúra nem akasztott mindennap, de mindennap mérgezett

 

A kollektív felelősségre vonás, az etnikai tisztogatás és a tömeges kényszermunka a szovjet rendszer lényegéhez tartozott – emelte ki Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az Országház épületében szerdán, a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján rendezett konferencián.

Continue reading

Az Országgyûlés 41/2012. (V. 25.) OGY határozata

Az Országgyûlés 41/2012. (V. 25.) OGY határozata

a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjáról*

 

IX. Határozatok Tára

 

A Magyar Országgyûlés november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává nyilvánítja.

Continue reading

Időutazás az Uralba

Írta: Dupka György, Fuchs Andrea | Forrás: KMMI, MÉKK
2012-07-29 16:20:00

A második világháborút követően – az eddig publikált magyar nyelvű szakirodalom szerint – mintegy 600–700 ezer magyar hadifogoly és civil járta meg a szovjetunióbeli kényszermunkatáborokat (egyes adatok szerint a katonák száma megközelítette a háromszázezret, az internált civileké pedig meghaladta a kétszázezret). Közülük sok ezren sohasem tértek haza.
A második világháború után létesült Hadifogoly és Internált Igazgatóság (UPVI) tábor-rendszeréhez tartozó különböző számú lágerrészlegekben a rabok fakitermelésen, fűrésztelepeken, különböző építkezéseken (lakóházak, vas- út, út, földgáz- és kőolajvezeték, vízerőmű, hőerőmű), vasércbányákban, kohóüzemekben, vasöntödékben, gépgyárakban, tőzegkitermelésen stb. dolgoztak. A kimerítő munka, a rossz ellátás, a különböző betegségek, a fagyhalál, a honvágy és a kétségbeesés következtében sokan elpusztultak.