Schmidt: a diktatúra nem akasztott mindennap, de mindennap mérgezett
A kollektív felelősségre vonás, az etnikai tisztogatás és a tömeges kényszermunka a szovjet rendszer lényegéhez tartozott – emelte ki Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az Országház épületében szerdán, a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján rendezett konferencián.
Mint mondta, a kommunista diktatúra a történelem legalaposabban dokumentált időszakainak egyike, aki akarta, tudta, mi történik, a magyarok szemét pedig kinyitotta a 133 napig tartó tanácsköztársaság és mindaz, ami vele járt.
A haladás a kommunizmus egyik legfontosabb hívószava volt, ami a gyakorlatban a diktatúra totálissá válását, az ellenség fogalmának folyamatos kiterjesztését, parttalanná tétlét jelentette. „A diktatúra nem akasztott mindennap, de mindennap mérgezett, fertőzött és rohasztott” – fogalmazott Schmidt Mária.
A történész kitért arra is, hogy a harcok alatt és után 700 ezer magyart kényszerítettek lágerekbe, ahonnan – a kemény rabszolgamunka, a nélkülözés és a betegségek miatt – mintegy 300 ezren nem tértek vissza. A szovjet adatok szerint hozzávetőleg négymillió külföldi jutott ilyen sorsra, 85 százalékuk német, japán vagy magyar volt, és ezekkel az emberekkel a következő tíz évben minden nagyberuházáson munkát végeztettek.
Schmidt Mária arról beszélt: nemzetünk iránti kötelességünk az emlékezés, hiszen „amíg múltunk ezen sebe be nem heged, hatalma van rajtunk”.
Az Országház felsőházi termét megtöltő hallgatóság, köztük tucatnyi egykori elhurcolt előtt Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a túlélők és a kutatók együtt tudjanak gondolkodni, milyen súlyos áldozatokat követelt Magyarországtól a kommunista diktatúra.
MTI
Forrás: ATV.HU