ZOMBOR –
Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek! címmel ötnapos szerbiai emlékutat szervezett a Magyarországi Németek Pécs – Baranyai Nemzetiségi Köre. Az első helyszín Zombor volt.
ZOMBOR –
Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek! címmel ötnapos szerbiai emlékutat szervezett a Magyarországi Németek Pécs – Baranyai Nemzetiségi Köre. Az első helyszín Zombor volt.
A GUPVI-GULAG EMLÉKÉVNEK SZENTELT KÁRPÁTALJAI RENDEZVÉNYEK
Az előzetes program helyi szervezői:
A Szolyvai Emlékparkbizottság,
a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége,
a Kárpátaljai Magyar Művelődési Központ
2015. NOVEMBER 20. PÉNTEK, BEREGSZÁSZ, EURÓPA-MAGYAR HÁZ.
70 éve történt… Megemlékezés a sztálinizmus kárpátaljai áldozatairól.
Nemzetközi emlékkonferencia a Szolyvai Emlékparkbizottság szervezésében a KMMI közreműködésével.
· Nemzetközi emlékkonferencia
· Kiállítás.
· Könyvbemutatók.
· Dokumentum filmbemutató.
Szepsi/Tornagörgő. Hetven éve kezdődött a „málenkij robot”. A felvidéki magyaroknak és németeknek is jutott bőséggel a szovjetek keserű kenyeréből. 1945- ben a kényszermunka-táborokba elhurcoltak számát a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma 7 497 személyben határozza meg míg a felvidéki szlovák és magyar történészek 60–120 000 főről beszélnek. A csehszlovákiaiak általában tovább voltak kint mint a más országbeliek, mert Csehszlovákia lemondott minden hadifogolyról, málenkij robotosról, deklarálva, hogy nekik semmilyen követelésük nincs Szovjetunióval szemben. A málenkij robotra elhurcolt felvidékiek 3 és 6 év közötti időt töltöttek kényszermunkatáborokban.
Forrás: hirek.sk
Hetven éve, 1945. február 21-22-én a többször is kihirdetett és fenyegetésekkel teli felhívás hatására gyalog indultak el a Bódva-völgyi magyar férfiak Kassára, a szovjet katonai szervek által irányított „háromnapos munkára”, ahogyan a kísérő katonák mondták, a „malenkij robot”-ra „.
Rogán Antal a kommunizmus áldozatainak emléknapján kiemelte: a bűnöket nem az orosz nép, hanem a kommunisták követték el. Szerinte a kommunista egyenlőség eszméje egyedül a lágerekben valósult meg hiánytalanul, az egyenlő és boldog emberek társadalmát nem hozta el.
A kollektív felelősségre vonás, az etnikai tisztogatás és a tömeges kényszermunka a szovjet rendszer lényegéhez tartozott – emelte ki Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az Országház épületében szerdán, a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján rendezett konferencián.
Az Országgyûlés 41/2012. (V. 25.) OGY határozata
a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjáról*
A Magyar Országgyûlés november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává nyilvánítja.
Írta: Dupka György, Fuchs Andrea | Forrás: KMMI, MÉKK
2012-07-29 16:20:00
A második világháborút követően – az eddig publikált magyar nyelvű szakirodalom szerint – mintegy 600–700 ezer magyar hadifogoly és civil járta meg a szovjetunióbeli kényszermunkatáborokat (egyes adatok szerint a katonák száma megközelítette a háromszázezret, az internált civileké pedig meghaladta a kétszázezret). Közülük sok ezren sohasem tértek haza.
A második világháború után létesült Hadifogoly és Internált Igazgatóság (UPVI) tábor-rendszeréhez tartozó különböző számú lágerrészlegekben a rabok fakitermelésen, fűrésztelepeken, különböző építkezéseken (lakóházak, vas- út, út, földgáz- és kőolajvezeték, vízerőmű, hőerőmű), vasércbányákban, kohóüzemekben, vasöntödékben, gépgyárakban, tőzegkitermelésen stb. dolgoztak. A kimerítő munka, a rossz ellátás, a különböző betegségek, a fagyhalál, a honvágy és a kétségbeesés következtében sokan elpusztultak.