Der Preis wurde auch an Dr. László Somogyi (*1950) verliehen, einen Arzt, der sich als Privatperson seit Jahren leidenschaftlich für die Pflege und Bewahrung des geistigen und kulturellen Erbes der Ungarndeutschen einsetzt. Im Jahr 2001 kaufte er das Haus seiner Urgroßeltern, das so genannte Konrad Haus in Kisjakabfalva/Jackfall zurück und richtete mit eigenen finanziellen Mitteln ein wunderschönes ungarndeutsches Haus mit Hof her, das er heute als Museum betreibt. Das ganze Jahr über werden hier Schülergruppen empfangen, und das Anwesen bietet auch einen Ort für museumspädagogische Veranstaltungen. „Ich habe selten einen so selbstloseren Einsatz für den Erhalt der Werte unseres Volkes gesehen, wie das von Dr. Somogyi. Als Gründungsmitglied und ehemalige Direktorin des Valeria-Koch-Bildungszentrums möchte ich die Verdienste von Dr. László Somogyi würdigen, der auch als Elternteil aktiv an der Gründung unseres Schulzentrums mitgewirkt und es 12 Jahre aktiv lang unterstützt hat”, schrieb LdU-Vorsitzende Ibolya Hock-Englender in ihrer Nominierung des Preisträgers.
Wie haben Sie die Verleihung des Preises „Pro Cultura Minoritatum Hungariae“ erlebt?
Es war eine große Freude für mich festzustellen, dass der ungarische Staat, die ungarische Nation die ethnischen Minderheiten als vollwertige, staatsbildende Mitbürger betrachtet. Die Ermahnungen des Staatsgründers, des Heiligen Stephan an seinen Sohn, den Heiligen Emmerich, über die belebende Wirkung der Aufnahme von Gästen für das Land, können auch nach tausend Jahren noch in die Praxis umgesetzt werden. Ich glaube, dass unsere Vielfalt einen wesentlichen Beitrag zu Ungarns Einzigartigkeit, Vielfältigkeit und Widerstandsfähigkeit leistet. Seit 2005 wird die traditionspflegende Tätigkeit der nationalen Minderheiten vom ungarischen Staat anerkannt. Der Preis Pro Cultura Minoritatum Hungariae bedeutet für mich persönlich, dass die wertschöpfende Arbeit meiner ungarndeutschen Ahnen im Konrad Haus und auf dem Bauernhof sowie der hohe Selbstversorgungsgrad meiner einst dort gelebten Vorfahren als gutes Vorbild für unser Land dienen können. Es kann aber auch für künftige Generationen ein Beispiel dafür sein, welche Werte unter dörflichen Bedingungen, mit Zusammenarbeit, Fleiß, Selbstversorgung und Einfallsreichtum ohne fremde Hilfe geschaffen werden können.
Wie kam Ihnen die Idee, das Konrad Haus zurückzuerwerben?
Während meiner medizinischen Laufbahn habe ich an vielen Studienreisen und Veranstaltungen in aller Welt teilgenommen. Auf diesen Reisen wurde mir klar, dass mein Heimatdorf Jackfall über kulturelle und historische Werte verfügt, die für ein breiteres Publikum von Interesse sein könnten. Mein ungarndeutscher Urgroßvater mütterlicherseits, János Konrád, besaß ein bescheidenes bäuerliches Anwesen mit einem Wohnhaus und einer Hofanlage, die bereits einige bäuerlich-bürgerliche Zierelemente aufwies. Die reich verzierte Fassade, die bemalten Wände, das Secco der Heiligen Dreifaltigkeit an der Decke der schönen Stube und die Originaleinrichtung sind unserer Meinung nach von größerem Interesse. Das Konrad Haus ist seit 2007 ein Heimatmuseum.
Wie viele Gäste oder Gruppen empfangen Sie im Jahr?
Im August dieses Jahres begehen wir bereits den fünfzehnten Jahrestag der Eröffnung unseres Heimatmuseums. Wir empfangen hier jährlich ein breites Spektrum von Besuchern unterschiedlicher Anzahl und Altersgruppen. Die Besuchergruppen aus den Grundschulen sind in der Regel deutschsprachige Klassen, sie kommen oft mit ausländischen Austauschschülern zu Besuch. Seit kurzem sind auch größere Gruppen von Kindergartenkindern eingeladen, einige Stunden im Museum und seinem großzügigen Innenhof zu verbringen. Touristen und Besucher aus Willand/Villány melden sich ebenfalls zu unseren Führungen an, und auch Besucher aus dem Ausland sind willkommen. Unsere häufigsten Besucher sind übrigens Gruppen, die von den deutschen Selbstverwaltungen organisiert werden. Es ist schwierig, eine genaue Zahl der Besucher zu nennen, da oft eine große Anzahl von Freunden und Ehrengästen anwesend ist. Im ersten Gästebuch, der sieben Jahre lang auslag, lag die Zahl unserer Besucher bei fast dreitausend.
Wann kann man das Konrad Haus in diesem Jahr besuchen?
Die Kirchweih der römisch-katholischen Kirche von Jackfall findet am Fest von Peter und Paul statt. Aus diesem Anlass laden wir die Dorfbewohner und alle Besucher des Dorfes am 2. Juli zu einem Empfang im Konrad Haus ein. Im August dieses Jahres planen wir, zum fünfzehnten Jahrestag der Eröffnung ein Dorffest mit Führung durch das Heimatmuseum zu veranstalten. Seit 2014 beteiligt sich das Konrad Haus aktiv an den Adventskonzerten, mit denen Spenden für die Restaurierung der örtlichen Kirche gesammelt werden. Das Museum ist für die Öffentlichkeit jeden Samstag von 10 bis 12 Uhr mit einer organisierten Führung zugänglich. Die Dauerausstellung kann aber nach vorheriger Anmeldung mindestens einen Tag im Voraus auch zu anderen Zeiten besucht werden.
Die Landesselbstverwaltung der Ungarndeutschen gratuliert den Ausgezeichneten ganz herzlich!
A MAGYARORSZÁGI NÉMET KÖZÖSSÉG KÉT TAGJA RÉSZESÜLT IDÉN PRO CULTURA MINORITATUM HUNGARIAE DÍJBANT
Tizenhárom személy, illetve szervezet részesült idén Pro Cultura Minoritatum Hungariae díjban. A magyarországi nemzetiségek kultúrájáért végzett tevékenységek szakmai elismeréseit május 20-án Budapesten adták át. Beszédet mondott és a díjakat átadta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, nemzetiségekért is felelős tárca nélküli miniszter. A rendezvényen részt vett Christo Polendakov bolgár nagykövet, Efthymios Pantzopoulos görög nagykövet, Marjan Cencen szlovén nagykövet, Mladen Andrlić horvát nagykövet, Ritter Imre német nemzetiségi országgyűlési képviselő, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága elnöke, Kozma Ákos, az Alapvető Jogok Biztosa, Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériuma közigazgatási államtitkára, Fürjes Zoltán, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, Langerné Victor Katalin, a Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára, dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes, valamint az Országgyűlés nemzetiségi szószólói és az országos nemzetiségi önkormányzatok elnökei. A díjátadón kulturális műsort adtak a nemzetiségek képviselői.
Díjat vehetett át a pécsi székhelyű Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre, az egyesületet a magyarországi németség múltjának, a Gulág–GUPVI-lágerekbe elhurcoltak történetének feltárásáért, emlékük megőrzéséért végzett három évtizedes munkájáért tüntettek ki. A jelenleg 136 főt számláló, pécsi székhelyű egyesület olyan szervezet, mely tevékenységével igyekszik folyamatosan hozzájárulni a pluralista demokratikus társadalom kialakításához azzal, hogy törekszik megismertetni és elfogadtatni a nemzetiségieket. Bátorítja azok közügyben való részvételét. Tudományos előadássorozataival pedig a kölcsönös megismerésre, toleranciára, a más kultúra értékeire, megbecsülésére hívja fel a figyelmet. Rendezvényei mindig nyitottak, meghívást kap rá a többségi nemzet és a többi nemzetiség is. Fórummal, véleménynyilvánítással a kisebbségi jogok érvényesülését és egyéb programjaikkal a jogokkal való élni tudást kívánják elősegíteni. A díjat Matkovits-Kretz Eleonóra elnök vette át, aki a díjjal kapcsolatban a következő gondolatokat osztotta meg az MNOÖ hírlevelének szerkesztőjével:
Hogyan élte meg Ön elnökként, valamint a tagság, hogy idén a Német Kör vehette át a Pro Cultura Minoritatum Hungariae díjat?
Nagy öröm, megtiszteltetés ez az elismerés, hiszen a 2005-ben alapított Pro Cultura Minoritatum Hungariae díj 2019-ben a miniszterelnök általános helyettesének szakmai elismerései közé került. A kitüntetés olyan személynek vagy szervezetnek adományozható, aki vagy amely a Magyarországon élő nemzetiségek körében az anyanyelvű kulturális örökség megtartásáért, fejlesztéséért és a nemzetiségi közművelődés és kultúra területén végzett kimagasló tevékenységével hozzájárult a Kárpát-medence népeinek együttéléséhez. Egyesületünk alapító okiratában éppen ezek a fenti célkitűzések fogalmazódnak meg, amellett, hogy a magyarországi németség hiteles történetének megismertetése kiemelt célunk. Igazán motiváló erő a további munkánkat tekintve, a jövőre nézve, hogy mások szerint is láthatóan, jól és eredményesen dolgoztunk az általunk megfogalmazott célok érdekében. Tevékenységünk – büszkén mondhatom – rendkívül szerteágazó: magyar-német kétnyelvű oktatási központ létrejöttéért való munka, a majd’ ötven évig elhallgatott „málenkij robot” kutatása, a túlélőkkel való kapcsolattartás, kiállítások, konferenciák, fórumok, kiadványok, filmek, kegyeleti és kutatóutak fémjelzik az e téren kifejtett tevékenységünket. Örökségklub, harmonikafesztivál, nemzetiségi napok, bel- és külföldi kapcsolatok építése, különös tekintettel a határon túli magyar és német nemzetiségűekre, vetélkedők, kutatási projektek a fiatalabb generációk bevonása céljából és még sokáig sorolhatnánk, hogy egyesületünk tagjai milyen széles területen tevékenykedtek eredményesen, és mindezt önkéntesen. Ezúton is köszönetet mondunk a Német Kör minden tagjának, minden támogatójának és együttműködő partnerének, hogy ezen az úton velünk tartottak. Szól ez az elismerés nekik is, és a szovjet lágerekbe „málenkij robotra” hurcoltak emlékének.
Mi motiválja Önöket abban, hogy immáron három évtizede végzik tevékenységüket?
Ez a díj is nagy motiváló erő, mint ahogy az volt a korábban az egyesületünk több tisztségviselőjének, illetve tagjának a személyre szóló szakmai kitüntetése is. Tagjaink között vannak például Magyar Arany Érdemkereszttel, Magyar Érdemrend Lovagkeresztje polgári tagozata, Magyar Érdemrend Lovagkeresztje és más rangos elismerésben részesült barátaink. A mostani díjnak különösen és kiemelten az a motiváló ereje, hogy ezzel az egész közösséget, az egész egyesület munkáját ismerték el. De természetesen nem a díjak járnak a fejünkben a munkánk során, nem ez a célunk. A szívügyünk megismertetni és elfogadtatni a nemzetiségieket, bátorítani azok közügyekben való részvételét (például nemzetiségi önkormányzati választásokra felkészítő sorozattal, figyelemfelkeltő kampánnyal), a kölcsönös megismerésre, toleranciára, a más kultúra értékeire, megbecsülésére felhívni a figyelmet. Rendezvényeink mindig nyitottak, meghívást kap rá a többségi nemzet és a többi nemzetiség is. Programjainkkal a nemzeti kisebbségi jogok érvényesülését, a jogokkal való élni tudást kívánjuk elősegíteni. Kiemelt helyen szerepel az emlékezetkultúra, a kollektív emlékezet életben tartása, nemzetiségünk, felmenőink történelmét és történeteit megismertetni a fiatal generációval, azt megőrizni az utókornak. Motiváló erő a sok pozitív visszajelzés a rendezvényeinkről, a hála és a köszönet a „málenkj robotra” hurcoltak családtagjaitól, a sok baráti beszélgetés, utazás, koncert, klubdélután és egyéb programok is.
Mely eseményeken találkozhat Önökkel idén az érdeklődő közönség?
Szeretnénk a Covid miatt elakadt klubfoglalkozásainkat (könyv-, film-, örökség-, társalgási klub) folytatni. Ezen kívül pedig indítunk egy diákokat célzó kutatói programot „Tudj meg minél többet a német nemzetiség történelméről” címmel. Októberben egy „A közös múlt kutatása határok nélkül” címet viselő program keretében Erdélyben, határon túli partnerszervezeteinkkel közös konferenciát szervezünk. Jelenleg folyamatban van egy tartalmas fotóalbum készíttetése az egyesületünk elmúlt 30 évéről, valamint „A németség közös múltja a Kárpát-medencében” DVD-sorozat is: I. rész – Találkozó a szatmári svábokkal, címmel. Vezetőségünk tagjai részéről folyamatos az előadások tartása felkérésre hazai és külföldi rendezvényeken.
Nagy örömmel és jóérzéssel töltött el annak felismerése, hogy a magyar állam, a magyar nemzet a kisebbségi népcsoportokat teljes értékű, államalkotó honfitársuknak tekinti. Tulajdonképpen ezer év után is megvalósulhatnak Szent István államalapító királyunk fiához, Szent Imréhez írt intelmei a vendégek befogadásának nemzetet erősítő, felemelő hatásáról. Megítélésem szerint Magyarország egyediségéhez, változatosságához, ellenállóképességének fenntartásához jelentős mértékben járul hozzá nemzetiségi sokszínűségünk. A magyar állam 2005 óta a nemzetiségi népcsoportok értékteremtő munkáját elismerésben részesíti. A Pro Cultura Minoritatum Hungariae díj odaítélése számomra azt jelenti, hogy sváb őseim értékteremtő munkájának, a Konrád Ház parasztgazdaságának, valamint az itt élt ősök magas szintű önellátásának bemutatása értéket, mintát jelenthet nemzetünk számára. Példa lehet a jövő generációjának, hogy falusi körülmények között, összefogással, szorgalommal, önellátással és találékonysággal, külső segítség nélkül is micsoda értékek hozhatók létre.
Orvosi pályafutásom során számos tanulmányúton és rendezvényen vettem részt szerte a világban. Eközben született meg bennem a felismerés, hogy szülőfalum, Kisjakabfalva olyan kultúrtörténeti értékekkel rendelkezik, amelyek esetleg szélesebb körű látogatói érdeklődésre tarthatnak számot. Anyai sváb dédapám, Konrád János módos parasztbirtoka a lakóépülettel és a gazdasági épületegyüttessel már részben paraszti-polgári díszítő elemeket hordozott magán. Gazdagon díszített épülethomlokzat, festett falak, a szépszobában mennyezeti Szentháromság szekkó, eredeti berendezési tárgyak, bútorok – úgy ítéltük meg, hogy ezek szélesebb körű érdeklődésre tarthatnak számot. 2001-ben vásároltuk vissza az ősi családi birtokot, hat évig tartottak a helyreállítási munkálatok. A Konrád Ház 2007 óta látogatható tájház-múzeum.
Ez év augusztusában a tájház-múzeum nyitásának tizenötödik évfordulóját ünnepeljük.Teljesen változó létszámú és változó életkorú látogatókat fogadunk. Az általános iskolák látogatócsoportjai általában német tagozatos osztályok. Gyakran külföldi cserediákokkal jönnek látogatóba. Újabban nagycsoportos óvodás csoportok is szívesen töltenek el néhány órát a múzeumban és annak tágas udvarán. A turisták és a Villányba látogatók szervezett formában csoportosan jelentkeznek az idegenvezetésre. Szívesen látjuk a külföldről érkező sváb kötődésű érdeklődőket is. A leggyakoribb látogatóink a német nemzetiségi önkormányzatok szervezésében érkezők. Pontos látogatói létszámot nehéz megadni, mert gyakran érkeznek szép számmal barátok és tiszteletbeli vendégek is. Az első hétéves vendégkönyvben a beírások szerint közel háromezer látogató volt.
