Trauma és tabu konferencia: Gulyás: a polgári Magyarország ne…

Gulyás: a polgári Magyarország nem képzelhető el emlékezés nélkül

 

“A polgári Magyarország nem képzelhető el anélkül, hogy emlékezzünk és emlékeztessünk a diktatúra áldozataira, a málenkij robotra elhurcoltakra, a kényszermunkatáborokban életüket vesztettekre vagy az ’56-os forradalom vérbefojtásának áldozataira – emelte ki az Országgyűlés alelnöke az Országházban rendezett emlékkonferencián.”

Continue reading

Trauma és tabu konferencia: Rogán: a kommunista veze…

Rogán: a kommunista vezetők mind felelősséggel tartoznak a gulágért

 

“A kommunista vezetők mind felelősséggel tartoznak a gulágért, ezért nem engedhetjük, hogy bármely intézmény Magyarországon egy kommunista nevét viselje – mondta a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője szerdán, a budapesti gulágemlékműnél, hangsúlyozva: nem engedhető meg a bűn relativizálása és bagatellizálása.”

Rogán Antal a kommunizmus áldozatainak emléknapján kiemelte: a bűnöket nem az orosz nép, hanem a kommunisták követték el. Szerinte a kommunista egyenlőség eszméje egyedül a lágerekben valósult meg hiánytalanul, az egyenlő és boldog emberek társadalmát nem hozta el.

Continue reading

Trauma és tabu konferencia: Schmidt: a diktatúra ….

Schmidt: a diktatúra nem akasztott mindennap, de mindennap mérgezett

 

A kollektív felelősségre vonás, az etnikai tisztogatás és a tömeges kényszermunka a szovjet rendszer lényegéhez tartozott – emelte ki Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az Országház épületében szerdán, a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján rendezett konferencián.

Continue reading

Az Országgyûlés 41/2012. (V. 25.) OGY határozata

Az Országgyûlés 41/2012. (V. 25.) OGY határozata

a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjáról*

 

IX. Határozatok Tára

 

A Magyar Országgyûlés november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává nyilvánítja.

Continue reading

Időutazás az Uralba

Írta: Dupka György, Fuchs Andrea | Forrás: KMMI, MÉKK
2012-07-29 16:20:00

A második világháborút követően – az eddig publikált magyar nyelvű szakirodalom szerint – mintegy 600–700 ezer magyar hadifogoly és civil járta meg a szovjetunióbeli kényszermunkatáborokat (egyes adatok szerint a katonák száma megközelítette a háromszázezret, az internált civileké pedig meghaladta a kétszázezret). Közülük sok ezren sohasem tértek haza.
A második világháború után létesült Hadifogoly és Internált Igazgatóság (UPVI) tábor-rendszeréhez tartozó különböző számú lágerrészlegekben a rabok fakitermelésen, fűrésztelepeken, különböző építkezéseken (lakóházak, vas- út, út, földgáz- és kőolajvezeték, vízerőmű, hőerőmű), vasércbányákban, kohóüzemekben, vasöntödékben, gépgyárakban, tőzegkitermelésen stb. dolgoztak. A kimerítő munka, a rossz ellátás, a különböző betegségek, a fagyhalál, a honvágy és a kétségbeesés következtében sokan elpusztultak.