„Íme most itt a történelem”

Kál-Kápolna állomáson április közepéig tekinthető meg a Lágerjárat.


 A XXI. század eszközeivel mutatja be az április 13-ig Kál-Kápolna vasútállomáson látható Lágerjárat vándorkiállítás azokat a borzalmakat, melyeket a szovjet lágerekbe elhurcoltak átéltek 1944-45-ben.

 – Azért szeretnénk megmutatni a XXI. század eszközeivel azokat a borzalmakat, amelyekről ma már csak néhány túlélő tud mesélni, hogy ne ismétlődhessen meg az, ami ezekkel az emberekkel megtörtént a második világháború végén. A ma élő fiataloknak mindezt látniuk kell – foglalta össze Rozsnyai Ilona, aki a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre képviseletében vett részt múlt szombaton a Lágerjárat címet viselő utazó vándorkiálltás megnyitóján  Kál-Kápolna vasútállomásán. 
A kiállítást dr. Pajtók Gábor kormánymegbízott, Morvai János káli polgármester és Vízkeleti György, a kompolti Német Önkormányzat elnöke nyitotta meg.

A kormány határozata alapján lett 2015 és 2016 a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve. A Lágerjárat az Emlékév időtartama alatt keresi fel mindazokat a magyarországi vasútállomásokat, amelyekről a deportálások indultak. Ennek célja, hogy az egész országot behálózó, ismeretátadó és oktató programra nyílhasson lehetőség.

A Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve alkalmából készítette el a Lágerjárat című utazó vagonkiállítást, amely azokat a magyarországi vasútállomásokat keresi fel, ahonnan 1944 végén és 1945 elején, a Sztálini parancs alapján az összegyűjtött internáltakat a szovjet lágerek felé irányították. A Lágerjárat tulajdonképpen egy szimbólum, hiszen nem tartalmaz sem múzeumi tárgyakat, sem pedig relikviákat. Szimbóluma az emlékezésnek és szelíd eszköze az emlékeztetésnek. A vagonokban tablókon jelenik meg a kor történelmi háttere, szöveges formában, s fényképekkel illusztrálva.
– A túlélők keveset beszélnek emlékeikről. Ők túlélni akartak – emelte ki Rozsnyai Ilona.

283303_kepatmeretezes_hu_816_69241
A vagonban tablókon jelenik meg a kor történelmi háttere – Fotó: Korsós Viktor

Blaubacher József tizenhét éves fiatalemberként egyike volt azoknak, akiket Kál-Kápolnán vagoníroztak be. A Füzesabonyi Városi Televízió mikrofonja előtt így mesélt emlékeiről:
– Mikor odakerültünk, mindjárt széjjel választották a szakmunkásokat, kőműveseket. Mi a gyár területén maradtunk, ott dolgoztunk. Volt aki öntödében, volt aki kovácsműhelyben. Sokan szökni próbáltak, elkapták őket, vitték a büntetőlágerbe. Én az udvaron dolgoztam. Első településen, ahol voltunk nyolcvan deka kenyeret és levest kaptunk enni csak pléh tányérba, esetleg egy kis kölest, némi húst. Később bányába kerültem. 1944. augusztus 27-én jöttem haza.

283302_kepatmeretezes_hu_816_6982

– Aki ott nem volt, az el sem tudja képzelni, hogy mit szenvedtünk, talán a jó Istennek köszönhetem, hogy itt lehetek maguk között. Ezt már Gizi néni, mint a Gulag egyik utolsó Heves megyei túlélője osztotta meg a Lágerjárat megnyitójára az állomáson összegyültekkel. Ő káli születésűként került a kényszermunka-táborba, harminckét hónapos szenvedés után térhetett haza.

– Nagyon sokan éheztünk, nagyon sokan meghaltak, sokan éhen haltak. Volt egy nap, amikor mentem haza a lágerbe és mindenki sírt. Mondtam neki, ne sírjatok, fog még rólunk a történelem szólni. Hát íme, most itt a történelem – tette hozzá Gizi néni.

A vasútállomáson egy korabeli G típusú tehervagont rendeztek be kiállítási térnek, ahol a mozgalom a művészetet és a mai technika együttesét felhasználva emlékeztet a huszadik századi történelem embertelenségeire. Az állomáshelyek helyszínein a környékre vonatkozó legfontosabb tények közléséhez máig várják azokat a szervezetek és magánszemélyek segítségét is, akik a Lágerjárat vagonkiállítás ott tartózkodása alatt rendelkezésre tudják bocsátani az 1944-49-es korszak történeti dokumentumait és helytörténeti kiadványait azért, hogy a múlt ne menjen feledésbe.

A vagonban ismeretátadó, oktató programmal is várták az érdeklődőket és a helyszíni tárlatvezetés mellett rendhagyó történelmi órát is tartottak.
A kiállítás fontos elemei a folyamatosan futó filmek, mint például Jurkovics János és Havasi János „Idegen ég alatt” című dokumentumfilmje az Ural környéki kutatómunkáról vagy Pécsi Csaba és Pécsi Dániel „A mi Golgotánk” című emlékfilmje, illetve Havasi Dániel „PERM 36 – Az utolsó GULAG láger” című dokumentumfilmje és Bartók Csaba „Ártatlanul a Gulágon – Túlélők emlékezete” című alkotása. A vándorkiállítást április 13-ig tekinthetik meg az érdeklődők délelőtt 10 és délután 5 óra között.


2016. április 6. 17:54 – Forrás: http://www.heol.hu/heves/kozelet/ime-most-itt-a-tortenelem-659159

Megjelölve .Könyvjelzőkhöz permalink.

Hozzászólás nem lehetséges.